Ismertetők

Kiemelkedő hatékonyság technikai innovációval

Technik Cool hőszivattyú

Vállalatunk elkötelezett a környezettudatos megoldások irányában. Ezért a fűtési rendszerek kivitelezésekor a hőszivattyús fűtési megoldást helyezzük előtérbe, ami alacsony környezetterhelés mellett biztosítja a komfortot a lakótérben. A hőszivattyú a működési elvéből adódóan a környezeti levegőből vonja ki a hőt, ezt juttatja be a lakótérbe. A folyamat fenntartásához villamos segédenergia szükséges, ami a leadott fűtési energia töredéke. Mindemellett van lehetőség használati melegvíz előállításra is, így egy komplett megoldást tudunk kínálni rövid megtérüléssel.
A Technik Cool gyártó folyamatos fejlesztésének köszönhetően a hőszivattyú a kiemelkedő hatékonyság mellett rendelkezik a kor legmodernebb technikai megoldásaival, amelyből néhány egyedülálló a piacon. Ilyenek többek között a beépített utóhűtő, illetve a külső hőcserélős HMV tartály. Új építésű ingatlanoknál egyértelműen a hőszivattyús megoldás az előnyösebb, de nagyon sok esetben a meglévő régi gázkazános rendszer kiváltására is alkalmas lehet, illetve bivalens módon akár együtt is üzemelhetnek.

1. Mi az a hőszivattyú?

A HŐSZIVATTYÚ OLYAN BERENDEZÉS mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt fűtési energiaként a ház belső terébe szállítva leadja. Első hallásra mindez furcsán hangzik.

Hogyan is lehetséges hőt kivonni télen az alacsony hőmérsékletű levegőből? A válasz egyszerű, a viszonyítási pont minden esetben az abszolút 0 Kelvin fok, ami -273,15 Celsiusnak felel meg. Attól minden melegebb, tehát a hő -megfelelő technológiával - kivonható belőle.

Ezen az elven alapszik a kompresszoros hűtőgépek működése is, amiből a hőszivattyú fejlődött ki. Természetesen a környezetből kivont hő továbbításának más módjai is léteznek, de lakossági méretekben, és ebben a hőtartományban a kompresszoros megoldás a leoptimálisabb számos ok miatt.

2. A hőszivattyú működési elve

A működés alapja, hogy ugyanannak az anyagnak (hűtőközegnek) a forráspontja más nyomáson más értékű. Az anyag halmazállapot változásához kell a legnagyobb elvont vagy felvett hőenergia. Ezt használja ki a hőszivattyú. Egy zárt csővezeték körbe be van építve kettő hőcserélő, közöttük egy kompresszor, valamint egy adagoló szelep, ami a nyomáscsökkenésért felel. A kompresszor és az adagoló szelep közötti csőszakaszon van az egyik hőcserélő (kondenzátor), ahol a magas nyomású közeg kikondenzálódik, azaz gáz halmazállapotból folyadékra vált, ezzel nagy mennyiségű hőt leadva. Ezt a hőt egy hőcserélőn keresztül a víznek adja át, amit fűtésre, vagy használati melegvíz készítésre használunk fel.

Innen a hűtőközeg az adagoló szelephez jut, ami után nyomásesés következik be, melynek hatására a közeg forráspontja a külső hőmérséklet alá csökken. Ez az alacsony nyomású, folyadék halmazállapotú közeg a másik hőcserélőben (elpárologtatóban) a kültéren elpárolog, így a kinti környezettől nagy mennyiségű hőt von el. Az ismét gáz halmazállapotú, ám alacsony nyomású hűtőközeg bejut a kompresszorba, ami sűrítés után áttolja a közeget a magasnyomású oldalra, és a folyamat így ismétlődik tovább.

3.Megfordítható a körfolyamat

A hőszivattyúba be van építve a körfolyamatot megfordító szelep, melynek hatására az elpárologtató és a kondenzátor szerepet cserél. Azaz kültéren fűt, beltéren hűt, ezért hűtésre is alkalmas, ekkor a berendezés fűtés helyett hűti a helyiséget. A felvett villamos teljesítmény csupán a körfolyamat fenntartásához szükséges segédenergia, amely a leadott fűtési teljesítmény negyede-ötöde. A leadott fűtő, és a felvett elektromos teljesítmény hányadosát nevezzük a hőszivattyú jósági fokának, amit COP számnak hívunk. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásként a külső levegőt használják, a fejlett gyártástechnológiának köszönhetően hatékonyan vonja ki a hőt a hideg téli külső levegőből, így az egész fűtési szezont végigfűti jó hatásfokkal, de létezik olyan berendezés is, ami a talajban, esetleg a természetes vizekben (tenger, tó, talajvíz) elraktározott hőt vonja ki.