hőszivattyú olyan berendezés – kalorikus gép –, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.

hőszivattyú tábla
Technik Cool

A hőszivattyú működése

A COP adott hőmérsékletekre jellemző értékeihez már illeszthető egy görbe, mely alapján minden külső hőmérsékletre ismertté válik a COP, és így a külső hőmérsékletek gyakorisága alapján már SPF számítható. Gyári adatok alapján, nyugat-magyarországi meteorológiai adatokat figyelembe véve 4 fölötti SPF értéket kapunk, hozzátéve, hogy a fent bemutatott levegő-víz hőszivattyú a ma kaphatók egyik legjobbika. Ehhez persze a megfelelő hőleadó-oldali kialakítás, azaz alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer is szükséges, és a fenti COP értékek 35 °C-os fűtési előremenő hőmérsékletet feltételeznek.

Többek között a hőszivattyús fűtési rendszereket támogató kedvezményes villamosenergia-tarifákkal járó kötelezettségek miatt (melyek a hőszivattyút tápláló villamos energia kétórás szüneteltetését jelentik) fűtési puffertároló alkalmazása is indokolt a fűtési rendszerben. Mivel a hőszivattyús rendszer hatékonysága a hőforrás (levegő-víz hőszivattyúk esetében a levegő) hőmérsékletétől és az előállítandó hőmérséklettől függ.
A levegő-víz hőszivattyús rendszerek hatékonyságát gyakran a COP értékkel próbáljuk jellemezni, ez azonban az adott térség meteorológiai viszonyainak ismerete nélkül téves képet adhat. Az összehasonlítás alapja sokkal inkább az SPF kell, hogy legyen, mivel ez egy teljes évre/fűtési szezonra érvényes érték, melyből a rendszer energiaigénye is kalkulálható.

A hőszivattyú legfontosabb mérőszáma a COP

A hőszivattyúk hatékonyságát a fajlagos fűtőteljesítménnyel jellemzik. Az fajlagos fűtőteljesítmény vagy közérthetőbb nevén jóságfok (angolul Coefficient of Performance, COP vagy CoP) az egységnyi hasznosított hőenergia leadására felhasznált külső munka nagysága, dimenzió nélküli mennyiség.

A puffertároló előnye

Akkor tárolható el a hőenergia, amikor a külső levegő magasabb hőmérsékletű: jobb COP, a tároló felső rétegeinek 35 °C-nál melegebb, de kevés vízmennyiséget érintő magasabb hőmérséklete kiválóan alkalmas melegvíz-termelésre: alacsonyabb szükséges előállítandó hőmérséklet (a puffer legfelső részében kialakított 38-42 °C-os réteg gyakorlati tapasztalatok alapján már elegendő a zuhanyzáshoz elfogadott 37-38 °C-os meleg víz előállításához, míg a hálózatról érkező hideg vizet a puffer alsóbb rétegei 35 °C-ig előmelegítik), a rendszer a villamosenergia-ellátás rövidebb kiesésekor is képes a (korábban eltárolt) hőenergiát szolgáltatni: nő a rendszer ellátásbiztonsága.

H tarifa

A tarifát az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. szolgáltatási területén lévő lakossági ügyfelei igényelhetik meglévő, illetve új hőszivattyús rendszer villamosenergia ellátásához. Ez által a fűtési számla meglehetősen csökken. Ha a családi házat vagy alacsony energiaigényű kisebb társasházat levegő-víz hőszivattyúval fűtjük, és a hőszivattyú hatékonysága egy előre megállapított érték felett van, akkor a hőszivattyú üzemeltetéséhez igényelhetünk kedvezményes áramtarifát.

Technik Cool hőszivattyú